Lehner Galéria Alapítvány
Bodoni Zsolt 2007
Cselényi László, a Duna Televízió elnökének megnyitó-beszéde, elhangzott az irodában, 2007. április 20. napján
Hölgyeim és Uraim! Jó estét kívánok!
Bodoni Zsolt repülőgép-kapitány és személyzete nevében üdvözlöm Önöket a Lehner Ügyvédi Iroda és a Lehner KÉpzőművészeti Galéria Alapítvány közös fapados járatának fedélzetén. Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Cselényi László vagyok, a fapados járat borostás légiutas-kísérője.
Külön szeretettel üdvözlöm fapados törzsutasainkat, valamint a járat fő médiatámogatója, a nemkülönben fapados Duna Televízió kedves utasait. Sajnálattal tájékoztatom Önöket, hogy előrejelzéseink ellenére máris késésben vagyunk, repülési időnk hossza pedig a mai napon még hozzávetőlegesen sem állapítható meg. A késésért szíves elnézésüket kérjük, mindent elkövetünk, hogy utazásuk kellemes vagy kellemetlen legyen.
Kérem, csatolják be biztonsági öveiket, az üléstámlákat, egész pontosan: a fapadokat és az asztalokat állítsák függőleges helyzetbe. Nem, mégsem, mert ennek nem örülne a Lehner Légitársaság.
Fapados gépünk indulásra kész, (ebben a pillanatban megszólal a kicsi katona mobilja!) kérjük, most kapcsolják ki mobiltelefonjaikat, és azokat az utazás teljes időtartama alatt tartsák kikapcsolt állapotban. Kérjük, hogy amíg az övek becsatolását jelző tabló világít, minden elektronikus berendezést tartsanak kikapcsolt állapotban. Köszönjük.
És most kérjük, figyeljenek a fapados légiutas-kísérőnkre, aki bemutatja Önöknek fapados gépünk felépítését, főbb berendezéseit. Valahol itt van a füle, ott a farka, s egyértelműen ott az orra. Arrafelé vannak a vészkijáratok. Azok a anagy monoton szürkés-kékes-fekete négyzetek, közepükön valami sablonfélével megrajzolt, ovális sarkú, unalmas, világosabb téglalapokkal az ablakok, amelyeken a teljes eseménytelenség, a fapados járat szűkössége és a kényszerű mozdulatlanság elviselése végett kéretik üveges tekintettel kibámulni. Fapados repülőgépünk műszaki újdonságokkal is büszkélkedik: a világ minden más repülőgépétől eltérően nálunk minden ablakon egyidejűleg más-más látható. Felhívom szíves figyelmüket arra is, hogy érdemes helyet változtatni: az egyes ablakokon más-más eseménytelenséget, életlenséget, elmosódottságot, reménytelenséget, értelmetlenséget látnak, döbbenetes egyformasággal, így, ha már kibámultak 11 ablakon, az lesz az érzésük, hogy csak 1 ablakon bámultak ki, vagy még azon sem, az élhetetlen élmény egybefolyik, s már-már azt kérdezik titokban önmaguktól, hogy mi a fityfenének kellett is repülőre szállni… amikor a 12 ablakban egyszercsak megpillanthatják önmaguk túlvilági tükröződését, vagy röntgenfejüket vagy Júdást vagy azt a krampuszt, aki nem a gépen belül, hanem a gépen kívül utazik, s akkor… akkor zavartan maguk elé merednek és megpillantják Leonardo da Vinci kissé elnagyolt emberalakját, a kapitány, Bodoni Zsolt ugyancsak elnagyolt arcmásával, s akkor még jobban elszörnyednek, mert ebből megtudhatják, hogy a kapitány nem is repül Önökkel, ő kint van, s vagy szabadon repdes mind a négy karjával, vagy leszázalékolták és már csak földi kiszolgáló személyzet kifutópályás rabszolgája, aki integet, hogy erre-erre, még-még, de Önök nem kötelesek arra menni, Önök azt csinálnak, amit akarnak, s az a legfurcsább, hogy ezt a kapitány sem bánja.
Hölgyeim és Uraim! Üdvözöljük Önöket Fapadország légterében. Rövidesen megkezdjük leszállásunkat. Biztonságuk érdekében kérjük, a repülőgép állóhelyre érkezéséig maradjanak fapadjukon, becsatolva. Bodoni Zsolt fantomkapitány és személyzete búcsúzik Önöktől.
Köszönjük, hogy utazásukhoz a Lehner Ügyvédi Iroda és a Lehner Képzőművészeti Galéria Alapítvány közös fapados járatát választották. A késésért és az út során felmerült kellemetlenségekért szíves elnézésüket kérjük. Átszálló utasainkat szeretnénk megnyugtatni, hogy a fapadországi földi személyzet mindent megtesz továbbutazásuk érdekében. Vagy nem.
Még nem érkeztünk meg parkolóhelyünkre, kérem maradjanak a fapadjukon. Most látom, hogy még le sem szálltunk. Sőt. Elnézésüket kérem.
(Cselényi László)Cselényi László, a Duna Televízió elnökének megnyitó-beszéde, elhangzott az irodában, 2007. április 20. napján
Hölgyeim és Uraim! Jó estét kívánok!
Bodoni Zsolt repülőgép-kapitány és személyzete nevében üdvözlöm Önöket a Lehner Ügyvédi Iroda és a Lehner KÉpzőművészeti Galéria Alapítvány közös fapados járatának fedélzetén. Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Cselényi László vagyok, a fapados járat borostás légiutas-kísérője.
Külön szeretettel üdvözlöm fapados törzsutasainkat, valamint a járat fő médiatámogatója, a nemkülönben fapados Duna Televízió kedves utasait. Sajnálattal tájékoztatom Önöket, hogy előrejelzéseink ellenére máris késésben vagyunk, repülési időnk hossza pedig a mai napon még hozzávetőlegesen sem állapítható meg. A késésért szíves elnézésüket kérjük, mindent elkövetünk, hogy utazásuk kellemes vagy kellemetlen legyen.
Kérem, csatolják be biztonsági öveiket, az üléstámlákat, egész pontosan: a fapadokat és az asztalokat állítsák függőleges helyzetbe. Nem, mégsem, mert ennek nem örülne a Lehner Légitársaság.
Fapados gépünk indulásra kész, (ebben a pillanatban megszólal a kicsi katona mobilja!) kérjük, most kapcsolják ki mobiltelefonjaikat, és azokat az utazás teljes időtartama alatt tartsák kikapcsolt állapotban. Kérjük, hogy amíg az övek becsatolását jelző tabló világít, minden elektronikus berendezést tartsanak kikapcsolt állapotban. Köszönjük.
És most kérjük, figyeljenek a fapados légiutas-kísérőnkre, aki bemutatja Önöknek fapados gépünk felépítését, főbb berendezéseit. Valahol itt van a füle, ott a farka, s egyértelműen ott az orra. Arrafelé vannak a vészkijáratok. Azok a anagy monoton szürkés-kékes-fekete négyzetek, közepükön valami sablonfélével megrajzolt, ovális sarkú, unalmas, világosabb téglalapokkal az ablakok, amelyeken a teljes eseménytelenség, a fapados járat szűkössége és a kényszerű mozdulatlanság elviselése végett kéretik üveges tekintettel kibámulni. Fapados repülőgépünk műszaki újdonságokkal is büszkélkedik: a világ minden más repülőgépétől eltérően nálunk minden ablakon egyidejűleg más-más látható. Felhívom szíves figyelmüket arra is, hogy érdemes helyet változtatni: az egyes ablakokon más-más eseménytelenséget, életlenséget, elmosódottságot, reménytelenséget, értelmetlenséget látnak, döbbenetes egyformasággal, így, ha már kibámultak 11 ablakon, az lesz az érzésük, hogy csak 1 ablakon bámultak ki, vagy még azon sem, az élhetetlen élmény egybefolyik, s már-már azt kérdezik titokban önmaguktól, hogy mi a fityfenének kellett is repülőre szállni… amikor a 12 ablakban egyszercsak megpillanthatják önmaguk túlvilági tükröződését, vagy röntgenfejüket vagy Júdást vagy azt a krampuszt, aki nem a gépen belül, hanem a gépen kívül utazik, s akkor… akkor zavartan maguk elé merednek és megpillantják Leonardo da Vinci kissé elnagyolt emberalakját, a kapitány, Bodoni Zsolt ugyancsak elnagyolt arcmásával, s akkor még jobban elszörnyednek, mert ebből megtudhatják, hogy a kapitány nem is repül Önökkel, ő kint van, s vagy szabadon repdes mind a négy karjával, vagy leszázalékolták és már csak földi kiszolgáló személyzet kifutópályás rabszolgája, aki integet, hogy erre-erre, még-még, de Önök nem kötelesek arra menni, Önök azt csinálnak, amit akarnak, s az a legfurcsább, hogy ezt a kapitány sem bánja.
Hölgyeim és Uraim! Üdvözöljük Önöket Fapadország légterében. Rövidesen megkezdjük leszállásunkat. Biztonságuk érdekében kérjük, a repülőgép állóhelyre érkezéséig maradjanak fapadjukon, becsatolva. Bodoni Zsolt fantomkapitány és személyzete búcsúzik Önöktől.
Köszönjük, hogy utazásukhoz a Lehner Ügyvédi Iroda és a Lehner Képzőművészeti Galéria Alapítvány közös fapados járatát választották. A késésért és az út során felmerült kellemetlenségekért szíves elnézésüket kérjük. Átszálló utasainkat szeretnénk megnyugtatni, hogy a fapadországi földi személyzet mindent megtesz továbbutazásuk érdekében. Vagy nem.
Még nem érkeztünk meg parkolóhelyünkre, kérem maradjanak a fapadjukon. Most látom, hogy még le sem szálltunk. Sőt. Elnézésüket kérem.
(Cselényi László)
Emlékképek a verniszázsról
Cselényi László, a Duna Televízió elnökének megnyitó-beszéde, elhangzott az irodában, 2007. április 20. napján
Hölgyeim és Uraim! Jó estét kívánok!
Bodoni Zsolt repülőgép-kapitány és személyzete nevében üdvözlöm Önöket a Lehner Ügyvédi Iroda és a Lehner KÉpzőművészeti Galéria Alapítvány közös fapados járatának fedélzetén. Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Cselényi László vagyok, a fapados járat borostás légiutas-kísérője.
Külön szeretettel üdvözlöm fapados törzsutasainkat, valamint a járat fő médiatámogatója, a nemkülönben fapados Duna Televízió kedves utasait. Sajnálattal tájékoztatom Önöket, hogy előrejelzéseink ellenére máris késésben vagyunk, repülési időnk hossza pedig a mai napon még hozzávetőlegesen sem állapítható meg. A késésért szíves elnézésüket kérjük, mindent elkövetünk, hogy utazásuk kellemes vagy kellemetlen legyen.
Kérem, csatolják be biztonsági öveiket, az üléstámlákat, egész pontosan: a fapadokat és az asztalokat állítsák függőleges helyzetbe. Nem, mégsem, mert ennek nem örülne a Lehner Légitársaság.
Fapados gépünk indulásra kész, (ebben a pillanatban megszólal a kicsi katona mobilja!) kérjük, most kapcsolják ki mobiltelefonjaikat, és azokat az utazás teljes időtartama alatt tartsák kikapcsolt állapotban. Kérjük, hogy amíg az övek becsatolását jelző tabló világít, minden elektronikus berendezést tartsanak kikapcsolt állapotban. Köszönjük.
És most kérjük, figyeljenek a fapados légiutas-kísérőnkre, aki bemutatja Önöknek fapados gépünk felépítését, főbb berendezéseit. Valahol itt van a füle, ott a farka, s egyértelműen ott az orra. Arrafelé vannak a vészkijáratok. Azok a anagy monoton szürkés-kékes-fekete négyzetek, közepükön valami sablonfélével megrajzolt, ovális sarkú, unalmas, világosabb téglalapokkal az ablakok, amelyeken a teljes eseménytelenség, a fapados járat szűkössége és a kényszerű mozdulatlanság elviselése végett kéretik üveges tekintettel kibámulni. Fapados repülőgépünk műszaki újdonságokkal is büszkélkedik: a világ minden más repülőgépétől eltérően nálunk minden ablakon egyidejűleg más-más látható. Felhívom szíves figyelmüket arra is, hogy érdemes helyet változtatni: az egyes ablakokon más-más eseménytelenséget, életlenséget, elmosódottságot, reménytelenséget, értelmetlenséget látnak, döbbenetes egyformasággal, így, ha már kibámultak 11 ablakon, az lesz az érzésük, hogy csak 1 ablakon bámultak ki, vagy még azon sem, az élhetetlen élmény egybefolyik, s már-már azt kérdezik titokban önmaguktól, hogy mi a fityfenének kellett is repülőre szállni… amikor a 12 ablakban egyszercsak megpillanthatják önmaguk túlvilági tükröződését, vagy röntgenfejüket vagy Júdást vagy azt a krampuszt, aki nem a gépen belül, hanem a gépen kívül utazik, s akkor… akkor zavartan maguk elé merednek és megpillantják Leonardo da Vinci kissé elnagyolt emberalakját, a kapitány, Bodoni Zsolt ugyancsak elnagyolt arcmásával, s akkor még jobban elszörnyednek, mert ebből megtudhatják, hogy a kapitány nem is repül Önökkel, ő kint van, s vagy szabadon repdes mind a négy karjával, vagy leszázalékolták és már csak földi kiszolgáló személyzet kifutópályás rabszolgája, aki integet, hogy erre-erre, még-még, de Önök nem kötelesek arra menni, Önök azt csinálnak, amit akarnak, s az a legfurcsább, hogy ezt a kapitány sem bánja.
Hölgyeim és Uraim! Üdvözöljük Önöket Fapadország légterében. Rövidesen megkezdjük leszállásunkat. Biztonságuk érdekében kérjük, a repülőgép állóhelyre érkezéséig maradjanak fapadjukon, becsatolva. Bodoni Zsolt fantomkapitány és személyzete búcsúzik Önöktől.
Köszönjük, hogy utazásukhoz a Lehner Ügyvédi Iroda és a Lehner Képzőművészeti Galéria Alapítvány közös fapados járatát választották. A késésért és az út során felmerült kellemetlenségekért szíves elnézésüket kérjük. Átszálló utasainkat szeretnénk megnyugtatni, hogy a fapadországi földi személyzet mindent megtesz továbbutazásuk érdekében. Vagy nem.
Még nem érkeztünk meg parkolóhelyünkre, kérem maradjanak a fapadjukon. Most látom, hogy még le sem szálltunk. Sőt. Elnézésüket kérem.
(Cselényi László)Cselényi László, a Duna Televízió elnökének megnyitó-beszéde, elhangzott az irodában, 2007. április 20. napján
Hölgyeim és Uraim! Jó estét kívánok!
Bodoni Zsolt repülőgép-kapitány és személyzete nevében üdvözlöm Önöket a Lehner Ügyvédi Iroda és a Lehner KÉpzőművészeti Galéria Alapítvány közös fapados járatának fedélzetén. Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Cselényi László vagyok, a fapados járat borostás légiutas-kísérője.
Külön szeretettel üdvözlöm fapados törzsutasainkat, valamint a járat fő médiatámogatója, a nemkülönben fapados Duna Televízió kedves utasait. Sajnálattal tájékoztatom Önöket, hogy előrejelzéseink ellenére máris késésben vagyunk, repülési időnk hossza pedig a mai napon még hozzávetőlegesen sem állapítható meg. A késésért szíves elnézésüket kérjük, mindent elkövetünk, hogy utazásuk kellemes vagy kellemetlen legyen.
Kérem, csatolják be biztonsági öveiket, az üléstámlákat, egész pontosan: a fapadokat és az asztalokat állítsák függőleges helyzetbe. Nem, mégsem, mert ennek nem örülne a Lehner Légitársaság.
Fapados gépünk indulásra kész, (ebben a pillanatban megszólal a kicsi katona mobilja!) kérjük, most kapcsolják ki mobiltelefonjaikat, és azokat az utazás teljes időtartama alatt tartsák kikapcsolt állapotban. Kérjük, hogy amíg az övek becsatolását jelző tabló világít, minden elektronikus berendezést tartsanak kikapcsolt állapotban. Köszönjük.
És most kérjük, figyeljenek a fapados légiutas-kísérőnkre, aki bemutatja Önöknek fapados gépünk felépítését, főbb berendezéseit. Valahol itt van a füle, ott a farka, s egyértelműen ott az orra. Arrafelé vannak a vészkijáratok. Azok a anagy monoton szürkés-kékes-fekete négyzetek, közepükön valami sablonfélével megrajzolt, ovális sarkú, unalmas, világosabb téglalapokkal az ablakok, amelyeken a teljes eseménytelenség, a fapados járat szűkössége és a kényszerű mozdulatlanság elviselése végett kéretik üveges tekintettel kibámulni. Fapados repülőgépünk műszaki újdonságokkal is büszkélkedik: a világ minden más repülőgépétől eltérően nálunk minden ablakon egyidejűleg más-más látható. Felhívom szíves figyelmüket arra is, hogy érdemes helyet változtatni: az egyes ablakokon más-más eseménytelenséget, életlenséget, elmosódottságot, reménytelenséget, értelmetlenséget látnak, döbbenetes egyformasággal, így, ha már kibámultak 11 ablakon, az lesz az érzésük, hogy csak 1 ablakon bámultak ki, vagy még azon sem, az élhetetlen élmény egybefolyik, s már-már azt kérdezik titokban önmaguktól, hogy mi a fityfenének kellett is repülőre szállni… amikor a 12 ablakban egyszercsak megpillanthatják önmaguk túlvilági tükröződését, vagy röntgenfejüket vagy Júdást vagy azt a krampuszt, aki nem a gépen belül, hanem a gépen kívül utazik, s akkor… akkor zavartan maguk elé merednek és megpillantják Leonardo da Vinci kissé elnagyolt emberalakját, a kapitány, Bodoni Zsolt ugyancsak elnagyolt arcmásával, s akkor még jobban elszörnyednek, mert ebből megtudhatják, hogy a kapitány nem is repül Önökkel, ő kint van, s vagy szabadon repdes mind a négy karjával, vagy leszázalékolták és már csak földi kiszolgáló személyzet kifutópályás rabszolgája, aki integet, hogy erre-erre, még-még, de Önök nem kötelesek arra menni, Önök azt csinálnak, amit akarnak, s az a legfurcsább, hogy ezt a kapitány sem bánja.
Hölgyeim és Uraim! Üdvözöljük Önöket Fapadország légterében. Rövidesen megkezdjük leszállásunkat. Biztonságuk érdekében kérjük, a repülőgép állóhelyre érkezéséig maradjanak fapadjukon, becsatolva. Bodoni Zsolt fantomkapitány és személyzete búcsúzik Önöktől.
Köszönjük, hogy utazásukhoz a Lehner Ügyvédi Iroda és a Lehner Képzőművészeti Galéria Alapítvány közös fapados járatát választották. A késésért és az út során felmerült kellemetlenségekért szíves elnézésüket kérjük. Átszálló utasainkat szeretnénk megnyugtatni, hogy a fapadországi földi személyzet mindent megtesz továbbutazásuk érdekében. Vagy nem.
Még nem érkeztünk meg parkolóhelyünkre, kérem maradjanak a fapadjukon. Most látom, hogy még le sem szálltunk. Sőt. Elnézésüket kérem.
(Cselényi László)
